Felmelegítve csak a töltött káposzta lehet jó?

A kapcsolat újrakezdése előtt érdemes egy kicsit megállni és megvizsgálni bizonyos tényezőket. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy miért nem működött és miért szeretném folytatni a kapcsolatot?
Gyakran azért menekülnénk vissza a kapcsolatba mert félünk elhagyni a komfortzónánkat, tartunk a továbblépéstől, a magánytól. Úgy gondolhatjuk, hogy úgysem találunk megfelelőbb partnert számunkra. Okokat keresünk, hogy miért folytassuk a kapcsolatot, pl.: közös vagyon, gyerekek érdeke, közös emlékek, lakhatás, stb. Ami közös ezekben a gondolatokban az az, hogy nem a saját érdekeinket helyezi előtérbe. Önmagunk jóllétéért elsősorban mi magunk vagyunk a felelősek.

-Amikor még nem állunk készen a változásra.

-Amennyiben „üres ígéretek” érkeznek a változtatásra önvizsgálat nélkül.

-Ha az „igen, de…” mondatok uralják a beszélgetéseket.

-Akkor, ha a felek nem akarnak felelősséget vállalni a törtentekért.

-Kezeletlen függőség esetén.

-Bántalmazó kapcsolat esetében.

Az első és egyben talán a legnehezebb feladat az, hogy egyénenként jól legyünk.
Mit is jelent ez? Nem a sérelmeim irányítanak, nem akarok a páromnak görcsösen megfelelni, illetve nem teszem magamat és az érzelmeimet a páromtól függővé.
Fontos, hogy ne legyenek irreális elvárásaim a párom és a kapcsolat tekintetében. Ehhez az szükséges, hogy a kapcsolat első felvonása után „meggyógyuljunk”.
Amikor mind a két fél jól érzi magát a bőrében, akkor fognak tudni egészségesen kapcsolódni egymáshoz.

A folytatásban törekedni kell a nyílt és őszinte kommunikációra. Bátran hozzuk szóba a problémákat, nehézségeket és igyekezzünk közös megoldásokat találni rájuk.
Fontos, hogy beszéljünk az igényeinkről, vágyainkról, céljainkról, terveinkről. Építsünk be a kapcsolatba elegendő énidőt, valamint közös minőségi időt.
Ismerjük fel a kapcsolatunkban a negatív mintákat és igyekezzünk ezeket megszakítani.