Miben segíthet a sportpszichológus?
Szerző: Mentaline Pszichológiai Stúdió

Egyre gyakoribb, hogy a sportolók, edzők, sportszülők és sportvezetők sportpszichológus segítségét kérik a fejlődés, eredményesség elérése érdekében, azonban még mindig sok tévhit övezi a szakmát❌. Az alábbiakban a legjellemzőbb tévhiteket járjuk körbe:
🔴 1.tévhit: Elegendő, ha csak közvetlenül verseny előtt megy a sportoló szakemberhez.
Az igazság🎖️: A sportoló megismeréséhez, illetve már önmagában a legtöbb módszer technika elsajátításához sem elegendő 1-2 alkalom. A folyamat hossza függ a módszertől, a sportoló állapotától is. A módszereket be kell építeni és ki kell próbálni edzésen, versenyen is, majd a tapasztaltak alapján finomítani kell rajta. A heti-kétheti rendszerességű konzultáció javasolt a sportolók számára (akár online, akár személyes vagy hibrid munkaformáról van szó).
🟠2.tévhit: Csak az jár sportpszichológushoz, aki nem teljesít jól.
🎖️A maximális sportteljesítmény elérésében a mentális fejlesztés, fejlődés szerepe egyre nagyobb lehetőségeket rejt, hiszen a fizikai teljesítőképesség határát már elértük: a tudományos és technikai fejlődés elképesztő csúcsteljesítményekhez segítette hozzá a sportolókat, ezzel szemben a mentális kapacitás lehetőségei még mindig kiaknázatlanok. A sportoló a sportpszichológiai munka által tanulhat magáról, illetve olyan technikákat, módszereket sajátíthat el, amelyeket előtte nem ismert, valamint a meglévő erősségek tudatosítása és fejlesztése is segítheti a későbbi eredményességet.
🟡3.tévhit: A sportpszichológiai konzultációkon a sportoló fekszik.
🎖️A legtöbb szakember szemtől-szembeni, ülő helyzetben dolgozik, bár valóban vannak olyan módszerek, ahol a kliens fekvő helyzetben van.
🟢4.tévhit: Csak a sportot érintő témákról lehet beszélni a sportpszichológussal.
🎖️A sportpszichológusnak fontos feladata, hogy feltérképezze a sportoló életét, hiszen ez a megfelelő módszer kiválasztásához, valamint a nehézség feltérképezéséhez is nélkülözhetetlen. A sportpszichológus biztosan kérdéseket fog feltenni a legutóbbi (sport)orvosi vizsgálatról, étkezési és alvási szokásokról, hobbiról, a sporton kívüli karriertervekről és lehetőségekről, a családról és barátokról, tanulmányokról (vagy ehhez kapcsolódó tervekről), erősségekről, a sportkarrier mérföldköveiről.
🔵5.tévhit: A sportpszichológus olyan, mint egy barát, életem/ karrierem végéig az életem része kell, hogy legyen.
🎖️A sportpszichológus célja az is, hogy olyan tudással és önismerettel vértezze fel a hozzá fordulókat, amely által a sportoló a szakember nélkül is képes sikeresen, hatékonyan menedzselni az életét vagy sportkarrierjét. Gyanakodásra adhat okot, ha a sportpszichológus nem segíti a sportoló/kliens leválását.
🟣6.tévhit: A sportpszichológus nem élte át, amit én, úgyhogy biztos nem tud segíteni.
🎖️A pszichológiai folyamatoknak nem feltétele, hogy a szakember azonos élményekkel rendelkezzen, mint a kliens/sportoló. Ez azt jelenti, hogy akár sportolói múlt nélkül, vagy egy adott sportágból szerzett tapasztalat nélkül is lehet eredményes a közös folyamat. Sőt, a hasonló élmény, nehézség akár akadályozhatja is a közös munkát, hiszen a szakember saját elakadásai befolyásolhatják. Az egyforma sportolói múlttól és sportban megélt élményektől sokkal fontosabb a sportpszichológus empatikus, nyitott attitűdje, valamint a megfelelő szakmai felkészültség.
🟤7.tévhit: Az igazán erős sportoló egyedül oldja meg a problémáit.
🎖️Sajnos a tévhit még mindig nagyon erősen él a köztudatban, pedig segítséget kérni egyáltalán nem gyengeséget jelent. Külső segítséggel képessé válhat a kliens/ sportoló, hogy sokkal hatékonyabban kezelje a felmerülő nehézségeket, akadályokat, ezzel akár időt, konfliktusokat, további nehézségeket megspórolva.
⚫8.tévhit: Az edző/ szülő mindenről tudni fog, ami a sportpszichológusnál elhangzik.
🎖️A sportpszichológusra is szigorú titoktartás vonatkozik, a sportoló beleegyezése nélkül nem adhat ki információt. Arra is vonatkozik a titoktartás, hogy a sportoló részt vesz egy sportpszichológiai folyamatban, vagyis nem jelenhet meg az újságban (a sportoló hozzájárulása nélkül)…
⚪9.tévhit: A sportpszichológus befolyásol majd engem, helyettem hoz döntést
🎖️A sportpszichológusnak nem célja a kliensek befolyásolása (ez etikátlan is…)! A sportpszichológus célja, hogy segítsen megtalálni a sportolóhoz leginkább illeszkedő megoldást és az ehhez vezető utat, nem pedig az, hogy a saját elképzeléseit, értékrendjét erőltesse a kliensre/sportolóra.